Kedves Olvasóink!
Már lassan két hete lesz, hogy tartozunk nektek a következő fejezettel, de még mindig nem raktuk fel. Az igazság az, hogy nem tudom, mikor fogjuk megcsinálni, és, hogy mikor lesz készen. Annyira elfoglaltak vagyunk mindketten, és gondolom nektek sincsen mindig arra időtök, hogy megnézzétek, van-e új bejegyzés. De úgy gondolom, hogy ennyivel azért tartozunk nektek, hogy leírjuk, valószínűleg késni fognak a fejezetek. Előfordulhat, hogy csak minden második héten lesz alkalmunk írni, lehet, hogy hetente jönnek, de az is lehet, hogy hónapokat kell rájuk várnotok.Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy abba hagyjuk a blogot, és kész, vége. Szó sincs erről! Igenis, folytatjuk, mert van folytatása Ruben, Milla és persze Sean történetének.
Lassan közeledik a tél, és kicsit muris, hogy nyári, tengerpartos sztorit írunk nektek... :)
Szeretnénk megköszönni, hogy eddig kitartottatok melletünk, köszönjük a folytonos megjegyzéseket, és azt, hogy a megtekintések száma lassan eléri az ezret!
Amikor elkeztük ezt az egészet, még nem gondoltuk volna, hogy ennyien fogják olvasni. Jó érzés tudni, hogy az emberek látogatják ezt az oldalt, és az, hogy várják a fejezeteket. Köszönjük azoknak akiknek tetszik, és azoknak is, akiknek nem. Elvégre, nem érthet mindenki, mindenben egyet...
Addig is, amíg újra nem jelentkezünk, nyugodtan hagyhat bárki visszajelzést. A bejegyzések végén találhatók kis négyzetek, és ott is kifejezhetitek a véleményeteket. Ez nem igényel semmiféle regisztrációt, vagy belépést. Sőt, egyáltalán nem is kötelező! Ezt ti döntitek el, mert ti tudjátok, hogy mit éreztek a történetünk iránt.
Még egy dolog van, amit szeretnék leírni. A jobb oldali sávban, egy kicsit lejebb vannak blogcímek.
A Végzet csillagai -blog, is a miénk, melyet az írótársam vezet :) Fent van már az első két fejezet. Ha van kedvetek olvassátok el. Megéri! :)
A másik pedig jómagamé, még nem raktam fel történetet, de tervezem, hogyha befejezem valamelyiket, akkor oda kiteszem.
Azt is tudnotok kell, hogy ezeket elsősorban a magunk szórakozatásáért írjuk, és nem azért, hogy mások olvassák, és, hogy reklámozzuk magunkat.
Ám, mégegyszer kihagsúlyozom, hogy KÖSZÖNJÜK MINDAZOKNAK aki olvassák a történetünket, mert igazán sokat jelent nekünk.
Szeretettel: Kis írók
Juj, ha ez most új fejezet lett volna, rosszul érezném magam, hogy nem ilyen rég nem néztem a blogot! Ezer bocs! :))
VálaszTörlésNos, nekem is van könyvem, amit írok, de nem teszem fel sehova, egyenlőre. De ahhoz is már vagy két hete nyúltam hozzá utoljára, úgyhogy megértem. Van, hogy nincs ötlet, nincs idő, vagy van ötlet, de nincs kedvem írni, meg ezek kombinációja. :))
Természetesen várni fogom a fejezeteket, de lehetséges, hogy nem veszem egyből észre, ha van kövi rész. És ugyanúgy fogok kommentelni is, mint eddig, ;) mert szeretem ezt a történetet :))
Minden jót,
Wendy